GETTO JÓZSEF ÉS MENYHÁRT MARCELL- PLAYROOM

Getto József:
Hosszú ideig formálódott bennem egy új, személyesebb hangvételű figurális objekt sorozat megvalósításának gondolata, amely átmenetet képez golyóstollal készült képeim és szobrászi munkáim között. Egyre inkább éreztem, hogy szobrászként ismét ki akarok lépni a fal síkjából, ugyanakkor szerettem volna kapcsolódni korábbi munkáimhoz is. Így jutottam el a Geometrikus szelfi című szobrom megalkotásához, amely legújabb sorozatom előfutára. Megláttam a figurativitásban rejlő narratív történetmesélés lehetőségét és elkezdtem nem csak formákban, hanem összetett, nagyméretű jelenetekben gondolkodni, amelyeken személyes történetek, gyerekkorom emlékfoszlányai jelennek meg. Az általában három-négy színnel operáló objektek és a hozzájuk tartozó sötét kontúr fiatalkorom graffitis, rajzfilmes élményeit idézik. Ehhez a világhoz kapcsolódom a ma mindenki által jól ismert szimbólumok felhasználásával és személyes újraértelmezésével is.
Menyhárt Marcell:
Az alapmotívum készletem a gyerekkorom játékaiból és az akkori rajzfilmekből merítkezik. Ilyen motívum a műanyagkeret, amiből a játékok egyes elemeit lehetett kipattintani, vagy kivágni, hogy aztán összeépítsük a tárgyat. Ez a keret az egyik legfontosabb rendező elve a képeimnek. Összeolvasztja a plasztikus elemeket a sík elemekkel, ugyanakkor kifejezi azt az élvezetet amit számomra a kis műanyagdarabok összeépítése jelentet, de egyúttal képkeretként is funkcionál. Azonban globálisan vizsgálva, a műanyagnak van egy kifejezetten káros ökológiai hatása, illetve szobrászi szemszögből vizsgálva, nincs olyan karakterisztikája és magasztossága mint a bronznak vagy a kőnek, amikről egyből a klasszikus remekművekre asszociálunk. A műanyag simulékony, ezerarcú és sokszor hivalkodó. Ez a sokértelműség, a károsság és a vonzalom együttese az ami leginkább foglalkoztat a műanyagban. Munkáim szín és formavilágát tehát a mesterséges matéria tárgyi megtapasztalása adja, a képek témáit pedig ezen tulajdonságok metaforikus átvetítése a jelenkori társadalmak viselkedési formáira. A Füredre készülő munkák is ezt a kettőséget igyekeznek kihangsúlyozni, olyannyira hogy kép-párok lesznek kiállítva. Minden kép-pár kettéosztható egy kvázi “pozitív” és egy “negatív” pólusra. (Pl.: Loser-Winner, stb) Ezt az osztást humorral és iróniával igyekszem árnyalni. Egy éve dolgozom ebben a “plastic frame” tematikában, de technikailag és tematikailag is egy abszolút csúcspontnak tartom azt a kiállítást. Kezdenek kitisztulni az egyedi formanyelv korlátai és lehetőségei, illetve a plasztika és a képsík közti határ lebontására tett kísérlet, azt hiszem sikerrel járt.
© Copyright 2019-2024   -   Zsdrál Art   -  GDPR  -   Webdesign: Felanetre